Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Négy anyuka ül a padon

(az erdőkertesi virágszálak története)

 

2004 szeptemberét írjuk. A gyermekeink ovi-focira járnak. Mi is az oviban ismerkedtünk meg egymással. Ülünk és a gyermekeink mozgáskultúrájának fejlődésének csodálása közben, minden edzés alkalmával beszélgetünk egy, másfél órácskát. Kiderül, hogy mindannyian szeretnénk valamit tenni az egészségünkért, az alakunkért, és már olyan unalmas várni, hogy vége legyen csemetéink edzésének.

Bennünk is felmerül, szinte majdnem ugyan akkor egy ötlet, ami Pásztor Gyula bácsi (gyerekek edzője) fejéből, mint lehetőség, miszerint alakíthatnánk női focicsapatot, hiszen régen volt már Erdőkertesnek női foci csapata, ami már régen feloszlott. Néztünk tágra nyílt, nagy szemekkel, hiszen a foci egy elég durva és sérülésektől sem mentes (tapasztaljuk a saját bőrünkön) sport, és mi csak úgy egyszerűen, anyukásan gondoltuk a labda rugdosását, míg várakozunk. Így megbeszélésre kértünk 3 napot. Pedig már akkor tudtuk, belevágunk! Rettenetesen ügyetlenül kezeltük a labdát, de mi nagyon büszkék voltunk magunkra, sőt, toboroztunk, tervezgettünk. Lelkesen jártunk gyermekeinkkel hetente 2 edzésre, természetesen egész más edzéstervvel és külön pályán. Pásztor gyula bácsi nagyon hitt bennünk, lelkesített minket, míg férjeink és barátaink jókat kacagtak rajtunk, bármikor szóba került az, ami egyre fontosabbá vált számunkra.

2005 szeptemberében már 8 csapattagunk volt, többnyire általános iskolás lányok, akiket igyekeztünk felkarolni, illetve felzárkóztatni akkori tudásunkhoz, de volt olyan kis fiatal is, akitől tanulhattunk volna, ha tudunk.

És akkor eljött az a pillanat, amikor Gyula bácsi elkezdte megszervezni a meccseinket a környező városok, települések (Kartal, Őrbottyán, Gödöllő, Hatvan, Gyöngyössolymos, Gyöngyöspata, Apc, Buják) csapataival, hogy az egy év alatt megszerzett tudást hasznosítsuk, és lássuk, mit tudunk mi, és mit tudnak mások. Hát.. mit ne mondjunk! Csak kapkodtuk a fejünket. Mire a labdához értünk volna, már a pálya túlsó felén volt. Általánosan hátulról az első helyezést értük el, mert ugye a részvétel a fontos. Itt kell megemlítenem, hogy védjegyünkké vált a mosolygás, akkor is, ha vesztünk, akkor is, ha hibázunk. Ezt hangsúlyoztuk, ez kellett a fennmaradásunkhoz. Eljött a karácsonyi kupa ideje, amit szintén Gyula bácsi szervez minden évben, hihetetlen nagy résztvevő csapat és néző létszámmal a két ünnep között (Karácsony-Szilveszter).

 Szuper volt, és végre láttak minket a barátaink, és férjeink is. Látták, hogy tényleg nem beszélgetni járunk le edzésre. Újfent büszkék voltunk.

A következő évben önállósítottuk magunkat, mert Gyula bácsi nagyon sok feladatot vállalt magára, így amit tanított nekünk, azt nem rendszeresen, de lelkiismeretesen, sok fontos gyakorlatot kihagyva, de mozogva csak rúgtuk a „bőrt”. Az alapítótagok közül három anyuka is várandós lett, így megcsappant a csapat. Ekkor sok új fiatal lányzó érkezett. Ők sokszor „önhibájukon kívül”(rossz tanulmányok), sokszor”hibájuk miatt”(szerelem) nem jöttek edzésre, ezért hamar öten maradtunk, akikre mindig lehetett számítani.

Tehát a foci élt tovább.

A tornákra, kupákra továbbra is jártunk, annyi változással, hogy bővítettük ismeretségünket az internetes oldalak segítségével, így mégtöbb helyre eljutottunk. Télen, több hónapon át tartó tornán vettünk részt, mindezt az Erdőkertesi Sport Egyesület és a családi kassza támogatásával (azóta is). Igyekeztünk úgy alakítani a család, munka, tanulás és sport logisztikai mivoltát, hogy ne essen csorba egyik korsón sem.

2006-ban meghirdettük az újságban, hogy aki a legjobb nevet választja csapatnak, azt megajándékozzuk. Erre egyetlen egy jelentkező volt (Nagy Tamás), aki három névvel rukkolt elő, és mi az ERDŐKERTESI VIRÁGSZÁLAK nevet választottuk. Jutalma egy bőrlabda volt, dedikálva általunk. Innen származik a csapat neve.

Ebben az évben vettünk részt először a Sportbálon is, ahol ketten vállaltunk szereplést. Még másik két külső szereplővel, két próbával, eljártuk a kacsatáncot, kacsajelmezbe öltözve. A buli nagyon jól sikerült.

Ebben az évben mentünk el először a  Bakonynánai kupára, ahova Őrbottyánnal kézen fogva (azóta is minden évben), érkeztünk, hiszen Bakonynána is minden év Karácsonyán megteszi ezt a hosszú utat, hogy megküzdjünk egymással.

Nagyon tanulságosak ezek a látogatások, úgy a vendéglátás, mint az odafigyelés. A csapatépítésben is döntő szerep ez a két együtt töltött nap, hiszen jobban megismerjük a hétköznapi oldaláról is egymást.

2007-ben kezdtünk elégedetlenek lenni magunkkal, hogy miért van az, hogy két és fél év után még mindig az utolsók vagyunk mindenhol. Miért van az, hogy nincs saját mezünk? Miért van ez így? És miért nem történik az úgy? Ezért kezünkbe vettük a sorsunkat. Iván Andrea csapattagunk, a Hanka Média Kft Hirdetésszervező iroda munkatársa felvetette az iroda vezetőjének azt a lehetőséget, miszerint amennyiben szponzorálja csapatunkat szerelés (mez) ügyében, a mezen reklámozzuk az irodát. És sikerült! Ez úton is köszönet érte, és az óta is áldjuk azt a napot, mikor felvehettük, első saját mezünket. A másik sikeres hódítást, kapusunk: Szajda Erzsike vitte véghez, aki megkérte keresztapukáját, Prokopetz Jánost (edzői háttérrel), hogy vállalja el a csapat edzőjének posztját. Szerencsénkre nem tudott nemet mondani János, aki az óta is velünk lélegzik az edzéseink és meccseink alatt.

Telt-múlt az idő, a kismamáink a picibabájukkal a pálya szélén visszajöttek, a szerelmes kislányok lemorzsolódtak, kivéve három „magnak” nevezhető tanulót, így megint változott a csapat összeállítása. Mondhatni, jókor, hiszen Jánosnak egy összeszokott, állandó tagokból álló társaságból kellett összeráznia egy ütős csapatot.

A tornákat Kis Krisztina szervezi folyamatosan, és írja meg a híreket az Erdőkertesi naplóba.

 BB bank, Unicredit bank, Kerepes, Hatvan, Gödöllő, Héhalom, Kemence, Mogyoród, Vác, Őrbottyán, Diósjenő, Csömör, Kartal csapatai ellen küzd a csapat hónapról hónapra. És látszani kezd János hatása, egy olyan emberé, aki türelmével, hozzáértésével, önzetlenségével, idejét, és türelmes családját feláldozva vívta ki tekintélyét. Itt küldjük neki tiszteletünket és, szeretetünket, hogy mindenki halhassa.

Egyre jobb eredményeket értünk el, amit a többi csapat és edzőjük is szóvá tett, dicsérve kitartásunkat.

E közben a Jó tudni havonta megjelenő hirdetési újságba szponzorunk Hanka Média Kft. engedélyével hirdetni kezdtünk (azóta is). Vártuk lányok, asszonyok jelentkezését, aki mozogni szeretne, egy jókedvű csapatban. Ez a hirdetés nem csak arra volt jó, hogy értékes emberekkel gyarapodott a csapatunk (pl.Fótról-Veresi pékségből, Szadáról), hanem a TV2 Két testőr című műsorának főszerkesztőjének kezébe is kerülve a hirdetés, megkerestek minket, azzal a kéréssel, hogy forgathatnának-e, az Erdőkertesi Virágszálakról egy kis filmet.

Rögtön igent mondtunk.”Híres lett Erdőkertes”! Sokan jelezték, hogy látták az adást. Jó érzés volt.

A 2008-as Sportbálon már öten léptünk föl, saját koreográfiával, és a Szüreti bál szervezésében, illetve a nyári sportnapon is kivettük a részünket.

A 2008-as nyári Bakonynánai kupa három naposra sikerült, és már 12-en tudtunk elmenni. Első napon, egy kis kitérővel, strandfocival színesítettük utazásunkat Balatonfüreden a lengyel strandfociválogatottal (Bodor Marianna csapattagunk szervezésében), ami különleges és emlékezetes esemény a kis életünkben. Bakonynánára érkezésünkkor, nem kis meglepetésünkre 7+1 játékossal kellett felvonulnunk félpályára, ami nekünk teljesen váratlan volt, hiszen mi kézilabda méretű pályán 4+1, vagy 5+1 felállásban játszottunk mindig. Na mindegy…! Ha már ott voltunk, játszottunk. Először kileheltük a lelkünket a tűző napon, fél pályán, utána meg jót nevettünk magunkon.

Következő alkalom fél pályára Gyömrő csapata ellen volt, ahol ugyan úgy félig meghaltunk a pályán, de csak 3-1 re kaptunk ki.

Ősszel újra indult a Kartali Kupa, amin minden évben nagyon szeretünk indulni, mert színvonalas, és jól megszervezett.

Októberben szponzorunk meglepett minket 11 db melegítővel, aminek nagyon örültünk ismételten. Köszönjük szintén ez úton is.

2009-es sportbálon már 9-en vettünk részt, tehát ez is a fejlődést mutatja a csapatszellem kovácsolódása terén.

Erre az évre jutottunk el addig, hogy odafigyelünk a pályán a másik helyezkedésére, kijavítjuk egymás hibáját, lélekben sokan közel kerültünk egymáshoz, mindenki ott ahol tud, és amilyen formában tud, segít: (Pl.személyszállítás, pékáru, fényképezés, weblapkészítés: Fodor Marietta http://viragszalak.mlap.hu). És még mindig mosolygunk.

Fontos megemlíteni a Börzsönyi Kupát, amin tavaly is részt vettünk. Ez arról szól, hogy Diósjenő, Vác, Kemence, Őrbottyán, Kartal és Erdőkertes egymást látja vendégül, és küzdenek meg csapataik. Május. 16.-án mi fogadtuk ellenfeleinket, nagy előkészületekkel és izgalommal.

Polgármesterünk, Pásztor László, akit nagyon szeretünk és lelkes szurkolóink közé tartozik, nyitotta meg a Börzsönyi Kupa 2 fordulóját az erdőkertesi füves pályán. Készítettünk I. helyezett aranyérmet minden csapatnak (hiszen mindenki nyertes, aki sportol), és Erdőkertesi zászlókat, amit beszéde után, Pásztor László adott át a csapatkapitányoknak. Közben a háttérben nagyon nagy segítségünkre volt két csapattársunk (Bajnok Andrea és Szajda Erzsike), anyukája, akik zsíros kenyeret lilahagymával készítettek a kiéhezett résztvevőknek. Végh Norbert a művelődési házból lemezlovasként adta a hangulatot, Gubrán Ferenc és Czukor Zsolt, az állandó jótékony játékvezetőink biztosították a sportszerű játék levezetését. A padokon pedig lelkes családtagjaink, és szurkolóink pomponokkal, sörösdobozban kaviccsal, erdőkertesi zászlóval és táblával, nagy hangzavart keltve drukkoltak nekünk.

3 győzelemmel, 1 döntetlennel és 1 vereséggel zártuk a napot, nagyon nagy örömöt okozva ezzel Prokopetz Jánosnak, edzőnknek, hiszen eredményünkből látszik, hogy érik a munkája gyümölcse.

Jelenleg2. Helyen állunk ezen a kupán.

Következő meccseink pedig: Vác. Június. 6, Őrbottyán. Július. 4, Bakonynána Július. 11-12.

Összefoglalva ezt a négy és fél évet, ami a legfontosabb, a mosoly, a család támogatása, a sport, az összetartás, a kitartás, a sportszerű játék a hit és az EGÉSZSÉG! 

 

Köszönjük a figyelmet: Erdőkertesi Virágszálak